Gyöngyös

Gyöngyös

Gyöngyösön számos Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) elfogadóhelyet találni. Gyöngyös nevének eredete nem tisztázott. A tatárjárást követően a település az Aba nemzettséghez tartozó Csobánka család birtoka volt. Mivel a család Csák Máté pártjára állt, Károly Róbert elkobozta a család vagyonát és a hozzá lojális Szécsényi Farkas Tamás szerémi és bácsi főispánnak adományozta 1327-ben. Farkas Tamás hívta ide később a ferences szerzeteseket. 1334-ben Gyöngyös hasonló jogokat kapott, mint Buda. Ekkor tájt vár nem épült a településen, így a leginkább nyitott várost csak palánkok védték.

Miután 1541-ben a törökök elözönlötték az országot a település önként behódolt és 140 évig török megszállás alatt volt. Miután a törököket kiverték, Caraffa császári generális 5000 forintos hadisarcot vetett ki a városra. Gyöngyös 1703-ban csatlakozott a Rákóczi-féle felkeléshez és a Heves megyei felkelés gyülekezőhelye volt. 1704-ben itt folytak a Stessel-házban az időnyerést célzó tárgyalások, a fejedelem, I. Lipót küldötte és a helyi Szécsenyi Pál kalocsai érsek között, de a tárgyalás nem zárult sikerrel. Gyöngyösön 1831-ben kolera járvány pusztított, a XIX században pedig a filoxéra elpusztította a szőlő ültetvényeket. A településen többször is tűzvész pusztított, a XX. században két alkalommal is, 1904-ben és 1917-ben. Itt alapították 1634-ben az ország egyik legrégebbi gimnáziumát.

A város híres szülötte Bugát Pál (1793-1865) orvos, aki nagyban hozzájárult a magyar orvosi szaknyelv kialakításához, többek között olyan akkoriban új szavak alkotásával, mint a láz, a genny, vagy a tályog. Ő volt 1841-ben a Magyar Királyi Természettudományi Társulat (a TIT elődje) első elnöke. Ugyancsak Gyöngyösön született Petőfi barátja Vachott Sándor (1818-1861) költő is, illetve öccse Vahot Imre, született Vachott (1818-1861) író, aki többek között a pesti divatlap szerkesztője is volt.

Szécsenyi Farkas Tamás és fia kezdeményezésére épült 1362-ben a Szent Bertalan-templom. A templomot az egri püspök szentelte fel. A Szécsenyi család címerét a templom jobb oldali falának egyik fülkéjében láthatjuk. 1747 és 1784 között a templomot barokk stílusban építette át Giovanni Battista Carlone. A jelenlegi 61 méteres hosszúságát 1467-ben alakították ki. Az északi templomtornyot 1774-ben emelték, míg a déli 1815-ben épült. A templomot és a mellette lévő temetőt 1805-ig kőfal vette körül. A gyöngyösi 1917-es tűzvész a templomot sem kímélte, az újjáépítésre 1922-ben került sor Nagy Virgil tervei alapján.

A templom főoltárának az alsó részét az 1700-as évek közepe táján készítették, míg a felső rész 1922-ben készült, a régi oltár alapján. A főoltárt díszítő kép egy másolat Jusepe de Ribera (1588-1650) spanyol festő munkája alapján, amelynek címe Szent Bertalan vértanúsága. A másolatot Kranowetter Gábor készítette 1773-ban. Az oltár két oldalán Hebenstreit József által készített szobrokat láthatunk, amelyek Szent Pétert és Szent Pált ábrázolják.

A szentély falait goblein utánzatú freskók borítják. A freskók címei (balról jobbra haladva) az Emmausi tanítványok, az Utolsó vacsora, Kenyérsza­porítás, Melkicedek áldozata, Illés kenyere, illetve  Ábel áldozata. A freskók Dudics Andor munkái. A templom bronz keresztelő kútja a XV. században készült. A keresztelőmedencén három felirat olvasható, amelyek fölött a domborművek valószínűleg mesterjegyek. A keresztelő kutat többször is ismétlődő címerek borítják, amelyek V. (Szemérmes) Boleszláv lengyel fejedelemé, Kunikgundáé (V. Béla lányának férje), valamint utolsó Boleslávé. Ha feltételezzük, hogy a címerek még a fejedelem életében készültek, akkor a keresztlelő medence valószínűleg 1279-ben készülhetett.

A templom főhajójának mennyezetén számos freskót láthatunk. A szentélytől kiindulva a következőket: Szent Bertalan igehirdetése (Dudics Andor munkája), Szent István hittérítő gondolatainak allegorikus megjelenése. A mennyezet sarkaiban Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Gellértet és egy egri vértanú püspököt láthatunk. A további képeken Szent László vízfakasztó csodáját láthatjuk, valamint Kapisztrán János és Boldog Özséb alakjait. Ez utóbbiakat Tardos Krenner Viktor készítette. Ezeket a képeket a Hit, a Remény és a Szeretet képi megjelenítése követi. Az északi oldalon láthatóak a kassai vértanúk: Körösi Márk, Grodecz Menyhért, illetve Pongrácz István, a déli oldalon pedig IV. Béla lányai Boldog Jolánta, Szent Margit, valamint Kunigunda. Ez utóbbi képeket Turi György készítette. A legutolsó alkotás Szent Cecíliát ábrázolja, az orgonisták védőszentjét.

A templom déli oldalán az oszlopok mellett látható szobrok hársfából készült faragványai a Világ Királynéját, Szent Józsefet a gyermek Jézussal, Szent Erzsébetet, valamint Liseauxi Szent Terézt ábrázolják. A templomhajó déli oldalán a falba ágyazva láthatjuk Orczy István 1748-ban készült epitáfiumát. Almássy Bertalan 1710-ben készült síremléke a templom déli előcsarnokában, a keleti falba beépítve látható.

Számos vitára adott okot Gyöngyös főterének a rendezési terve. A munkálatok végül 2000 augusztusában értek véget, ugyan ekkor kapta meg a város a Hild János emlékművet. A főtér átépítése előtt a tér egy fő közlekedési csomópont volt, az átépítést követően pedig mentessé vállt az autóforgalomtól, amely innentől elkerüli.

A Szent Bertalan templommal szemben, a főtér nyugati oldalára helyezték át Károly Róbert szobrát, amelyet a város 650-ik évfordulójának alkalmából készített 1984-ben Kő Pál. A főtér legkiemelkedőbb építménye a négy szökőkút, amelyeknek a közepén Gyöngyös címerének négy szimbólumát láthatjuk, a Napot, a Holdat, a Farkast és a Mátrát. A testvérvárosok kútjai a tér déli végében kaptak helyet. A kutakon a városok címerei láthatóak, Kézdivásárhelyé, Ringstedé, Zeltwegé és Pleksamakié.

A Szent Bertalan templom mögött áll az egykori jezsuita gimnázium barokk stílusú épülete, amely 1752-ben épült. Miután 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, az épületet a ferences rendiek vették át, majd a város. 1782 és 1783 között az épületet átépítették, napjainkban zeneiskola működik benne.

Az Almássy-házat 1847-ben építtette Rábl Károly tervei alapján Almássy Pál egy korábbi jezsuita diákotthon helyén. Az Almássy házat Koronaház néven is említik, mivel a Napóleoni hadjáratot követően 1809-ben itt őrizték egy ideig a Szent koronát, amelyet később Egerbe menekítettek. A ház barokk kapuja fölött egy Szűz Máriát ábrázoló falkép, valamint az Almássy család rokokó stílusú címere látható. A római katolikus egyház birtokába a ház 1932-ben került, 1945-óta működik plébániaként. Itt található az esztergomi főszékesegyház után az ország leggazdagabb egyházi gyűjteménye.

A Barátok terén áll a Sarlós Boldogasszony ferences templom, amelyet az 1300-as évek táján a Bátori család építtetett. A család címere a templom szentélyének zárókövén látható. 1526-ban a törökök feldúlták a templomot. Az 1717 és 1727 közötti felújítás és újjáépítés során készült el a diadalív, a hajó donga boltozata, valamint az északi fal melletti kolostor folyosóból nyíló mellékhajó. A felújítást Giovanni Battista Carlone végezte el. A templom karzata és tornya 1740 és 1746 között készült Sandter András tervei alapján, míg a homlokzat szobrai 1745-ben készültek. Ez utóbbiak Singer Mihály munkái. Miután a templom az 1904-es tűzvészkor leégett, az eredetileg gótikus szentélyt Lux Elek és Schulek Frigyes tervei alapján átépítették, neogótikus jellegűvé vállt, amelynek oka leginkább a szentély új festése.

A főoltárkép Mária látogatását mutatja be Erzsébetnél. A képet 1761-ben festette Kranowetter Gábor. A templom szobrait Hebenstreit József készítette. A szobrok Páduai Szent Antalt, Assisi Szent Ferencet, illetve Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolják. A diadalív jobb oldalán Máriát láthatjuk a gyermek Jézussal, míg a bal oldalon Szent Istvánt. A túlsó oldalon Szent László látható, valamin magyar szentek. Ezek a festmények Lohr Ferenc munkái. A templomhajó első festménye a Procinkulai búcsú eredetét ábrázolja, a középső kép az egyház és a nemzet kapcsolatának fontosságát hangsúlyozza, a karzat fölött pedig a Greccói karácsony ábrázolását láthatjuk.

A templomhajó északi oldalán áll a rend alapító Szent Ferenc oltára. Személyét szentek veszik körül. A kép fölött a Nagyboldogasszonyt láthatjuk. Ez utóbbi Takács István alkotása. A Szent Ferenc oltár után következő képek a Szentháromságot, Nepomuki Szent Jánost, Alcantarai Szent Pétert és Szent Józsefet ábrázolják. Ezen az oldalon az utolsó oltár Szent Anna oltára. A déli oldalon Páduai Szent Antalt láthatjuk, valamint a Fájdalmas Szűz kápolnáját és oltárát. Az oltáron a Piéta tekinthető meg, amely egy 1680-ból származó kegyszobor.  A templom karzata alatt van a Lorettó-i kápolna, amelyet Almássy kripta néven is említenek. A kripta falán a család címeres emléktáblája kapott helyet. A templomhoz tartozó Kálvária út a templomtoronynál kezdődik és 1800 körül építették. A csillárok Bécsből származnak, míg a szószéket Seidler Mátyás készítette 1762-ben. Az 1709-es pestis járványban elhunyt Bottyán János kuruc generálist a templom kriptájában temették el, emléktáblája a szentélyben került elhelyezésre 1907-ben.

Szintén a Barátok terén áll a Ferences kolostor, amely már 1465-ben is létezett. A török pusztítás ezt a kolostort sem kímélte, ezért 1701 és 1730 között barokk stílusban építették újjá. A kolostorban egy híres könyv gyűjteményt őriznek, itt található a Magyar Ferences Könyvtár Gyöngyösi Műemlékkönyvtára, amely Magyarország egyetlen fennmaradt középkori ferences könyvgyűjteménye. A könyvtári gyűjtemény köteteit 500 éven át gyűjtötték a ferences szerzetesek, közülük 1950-ben mintegy 500 darabot zúzatott be a proletár diktatúra! A könyvtár könyvállománya 1994-ben 19 ezer kötet volt, amelyek között megtalálható 5 ritka kódex és 268 ősnyomat. 1999-ben fedezték fel a ferences szerzetesek egyik rejtekhelyét, ahonnan több mint 300 régi nyomtatvány és oklevél került elő, valamint számos kehely, közép és újkori pecsétnyomó, valamint pénzgyűjtemény. A könyvtár büszkesége a Fust-Schöffer-biblia. Ez 1462-ben készült és egyike a legrégebbi nyomtatott szentírásoknak. 1997-óta a könyvtár nyitva áll a látogatók előtt.

Az Orczy-kastély eredetileg barokk stílusban épült udvarház volt. A kastélyt az Orczy bárók a Grassalkovich családtól vásárolták meg, majd 1844 és 1848 között klasszicista stílusban átépítették. 1814-ben, még a régi, barokk épületben szállt meg I. Sándor cár, majd az új kastélyban Windischgrätz a főhadiszállást. A kastély híres lakói között volt Kossuth Lajos és Görgei is. A kastély parkjának kapuján látható kőoroszlánokat Uhr Ferenc faragta. A kertben áll Magyarország legnagyobb törökmogyoró fája, amelynek a kerület 4,3 méter.

A Mátra Múzeum kiállításait az Orczy-kastélyban nézhetjük meg. A múzeumi kollekció része a Mátra természettudományos gyűjteménye, a Vadászati és vadgazdálkodási kiállítás, a “Gyöngyösi évszázadok” elnevezésű helytörténeti kiállítás céhes emlékekkel, valamint a múzeum mikroáriuma halakkal, hüllőkel és kétéltűekkel.

Magyarország tájai , ,