Magyarország tájai

Jánosháza

SZÉP Kártya elfogadóhelyek Jánosháza,

Jánosháza: 1396-ban a jelenlegi szép település helyén Joannes Ormuzd de Varsány "várast" építtetett ezen a helyen. A települést róla nevezték el. Egy oklevél 1428-ban Janushaza néven említi meg. A XV. század során Jánosháza részben a helyi nemesek tulajdona volt, részben pedig a somlyói váruradalom birtoka. A középkorban számos alkalommal

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Marcal-Medence

Marcal-Medence, SZÉP Kártya, csárda

Marcal-Medence: a környéken SZÉP Kártya elfogadóhelyekkel is rendelkező Marcal félmedencéje hosszan elnyúlik a Kemeneshát és a Bakony között. A Bakony lejtőiről lefolyó patakok, a Torna, a Hajagos, a Bitva, a Tapolca, illetve a Gerence, a Marcal -medence keleti peremén kisebb hordalékkúpokat hoznak létre és ezáltal a folyót nyugat felé térítik

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Igal

Igal, SZÉP Kártya elfogadóhelyek

Igal: a már SZÉP Kártyát is több helyen elfogadó települést írásos dokumentum 1211-ben említi meg először, Igol néven. A nádor az 1272-es ében a Nyulak-szigeti (jelenleg Margitsziget) domonkos apácáknak adományozta a települést- Az 1462-es évben Mátyás király országos vásártartási joggal ruházta fel a települést. A hódoltságot követően

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Kőröshegy

Kőröshegy, SZÉP Kártya, elfogadóhelyek, Széchenyi Pihenőkártya, elfogadás, szállás, vendéglátás,

Kőröshegy: I. László egy 1082-ben kelt okleve említi meg először a szép települést Keuishyg néven, ezt követően előfordul Caurisi és Keren elnevezéseken is. Zsigmond király 1396-ban adományozta a települést Marcali Miklósnak és testvérének. Egy XV. században kelt örökösödési okirat alapján került a település a Báthory család

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Pákozd

pakozd-szep-kartya-elfogadas

Pákozd: a több SZÉP Kártya elfogadóhellyel is rendelkező város település nevét Anonymus említi meg először egy 1279-ben kelt írásában. A törökök 1543-ban elpusztították a községet. Ennek a községnek a határában szenvedett vereséget Hasszán pasa, aki Székesfehérvár felmentésére érkezett. A pasa seregét Nádasdy Ferenc és Zrínyi

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Gárdony

gardony-szep-kartya

Gárdony: a szép települést oklevél 1372-ben említi először Gardon névalakban. A Csepelszigeti királynéi uradalom része volt, itt tartották annak méneseit. 1410-től szerepel lakott településként. A Rozgonyiak tulajdona az 1400-as évek második felétől. A török alatt néptelenné válik. Perczel Mór serege, a visszavonuló hadtest utóvédjeként

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Cserkeszőlő

Cserkeszőlő, SZÉP Kártya elfogadóhelyek

Cserkeszőlő: a SZÉP Kártyát is több helyen elfogadó település korábban Tiszakürt külterülete, Kisasszony-puszta, Cukorszőlő, Cserke és Kurázszőlő határterülete volt. Önálló községgé 1952-ben alakult. A Körös és Tisza közti területen, a Tiszazugban található egy 5000 hektáros homokfolt közepén. A településen a szőlőművelés

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Szentkirály

Szentkirály, SZÉP Kártya elfogadóhelyek, Széchenyi Pihenőkártya beváltás

Szentkirály: a szép Szentkirály falu Bács-Kiskun megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos és központja körülbelül 20 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől. Szentkirály több ezer éves gyökerekkel rendelkezik, a településen régészeti leleteket találtak a rézkorból, majd írásos

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Vértes

Vértes, SZÉP Kártya elfogadás, Széchenyi Pihenőkártya elfogadás

Vértes: SZÉP Kártya elfogadóhelyek Vértes térségében is találhatók. Vértes a Dunántúli-középhegység részeit, a Bakonyt és a Gerecsét köti össze. A Gerecsétől a tatai árok, a Bakonytól a Móri-árok határolja el. Északról a Pusztavám-Bánhida homoksíkja, délről a zámolyi-csákvári medence veszi körbe. A Vértes 10-15 km széles é 30 km

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Bük

Bük, SZÉP Kártya elfogadóhelyek, Széchenyi Pihenőkártya elfogadás

Bük: a környéken már SZÉP Kártya elfogadóhelyekkel is rendelkező 9-10. század fordulóján foglalták el a Repce-völgyet a honfoglaló magyarok, és az azt körülvevő mocsarak és erdők révén gyepűként használtak a határok védelmére. 1265-ben szerepel először a tulajdonosáról kapott nevén, Bükként. Különböző részei alakultak ki 1650-től

Bővebben »

Magyarország tájai ,

Velencei-tó

Velencei-tó, SZÉP Kártya elfogadóhelyek, Széchenyi Pihenő Kártya

Velencei-tó: a szép Velencei-hegység előterében 24, 9 km2-nyi területen fekszik a 12-15.000 évvel ezelőtt, a földkéreg mozgása által kialakult délnyugati-északkeleti irányú mélyedésben a Velencei-tó. A sás és nádas alkotja a tó területének nagy részét, maga a víz mindösszesen 16 km2-t tesz ki. A 2,3 km széles és 11 km hosszú tó

Bővebben »

Magyarország tájai , ,

Agárd

SZÉP Kártya elfogadóhelyek Agárd, Széchenyi Pihenőkártya

Agárd: a szép Agárdnak 1139-ben ismert névalakja Agar volt, a korabeli dokumentumok alapján. Akkoriban a királyi udvar szolgálónépei laktak a településen, majd 1187-ben került a fehérvári keresztesek birtokába. Az 1848-1849-es szabadságharcot követően egészen 1945-ig a Nádasdy család birtoka volt, akik végül egy jól gépesített nagybirtokot hoztak

Bővebben »

Magyarország tájai ,